utolsó frissítés: 2017. febr. 16.

A szabadság a filozófiában, Csíkszereda, Pallas-Akadémia, 2003.

Bevezető [html]
Módszertani bevezetés [html]

I.

Az antik szabadság interpretációs problémái [html]

A polisz törvénye: a szabadság mértéke
Max Pohlenz következtetései
Néhány megfontolás az individualizmus eredetéről

Az Istenben való szabadság [html]

Az ágostoni felfogás
Transzcendencia és felelősség a jelenkorban
A szabadság eszméjének újraértelmezése

Az autonómia fogalmának filozófiai eredete[html]

Az ókori autonómia analitikájának módszertani elemei
Az autonómiáról – a transzcendencia felől
Az autonómia – az ész felől
Az autonómia – az erkölcs felől
Egy kérdés – és ami mögötte marad

A vélemények autonómiája [html]

A véleményszabadság jogi alapjai: a vallásszabadság
A véleményszabadság mint etikai és ismeretelméleti kérdés. A másikhoz való átmenet
A véleményszabadság analitikus bemutatása
Vallási türelem – a történelmi paradigma
Az autonóm vélemény mint a szubjektum autonóm cselekvésének alapja
Alkalmazás: a véleményszabadság problémái a tömegkommunikáció korában

Függelék: az individualitás problémája [html]

A szabadság a racionalista diskurzusban [html]

A természet és születés általi szabadság
Szükségszerűség és ráció
A hatalom és a politikai szabadság
Spinoza és Hobbes
Szabadság és/vagy kényszer

II.

Politikai szabadság az államban – a fogalom megalapozása: Montesquieu [html]

Az alapfogalom történelmi és eszmetörténeti premisszái
Alapeszmék: az erény, a törvény és a hatalmi formák
A politikai szabadság normatív tartalma
A szabadság eszméje és az államhatalom megosztottságának változatai
Következtetések: a polgári biztonság

III.

Szabadság és alkotás: Schelling [html]

A transzcendentalista hipotézis
Kibontakozás a természetből
A szabadság mint középpontiság
Képesítések

IV.

Az egyéni szabadság egy klasszikus felfogásának szerkezete [html]

Ráció és szabadság
Elméleti alapok: az autonóm szubjektivitás
A szabadság mint legfőbb érték és legfelsőbb mérték a létezés adottságainak értékelésében
A szabadság egyéni felfogásának szükségessége. A polgári jogok és szabadságok, illetve az állami garanciák organikus elégtelensége
Az egyéni szabadság jogi szerkezete
A kényszer legitimitásának gondolata
A személyiség elve
A tolerancia eszméjének abszolút jellege. A közvélemény mint hatalmi elv
A szabadság elemeinek folyamatos összeegyeztetésére irányuló elméletalkotás szükségessége
Az individualitás elvének természetes határai
Limitatív elvek

John Stuart Mill koncepciójának újraértelmezése a posztmodern korban [html]

Az igazságosság elméletének szükségszerű előzményei
A szabadságról és a libertáriánus diskurzus
A gazdasági szubjektum mint elsőrendű eleme az egyéni szabadság megalapozásának

V.

Huszadik századi olasz gondolkodók a szabadságról [html]

A liberalizmus olasz modellje: cselekvés és autonomizmus
A liberálszocializmus előzményei
Az elméleti modell: de Ruggiero nézetei
A tulajdonképpeni liberálszocializmus
A Nagy Társadalom és a Harmadik Világ
Benedetto Croce esszencialista modellje
A Konszenzus két értelme

VI.

A leszakadó személyiség [html]
A szabadság és a szubjektivitás [html]
Az „emberiség szentsége” és a szubjektivitáskritika [html]

A kanti autonómia-fogalom formalizmusa
A kanti autonómia-fogalom problematikussága
Az autonómia fogalmának átalakíthatósága a szabadság pozitív fogalmának alkalmazásával
A racionalitás reduktív értelmezése
A szubjektum és az autonómia különválasztása

A filozófia szabadság-programja és a szubjektivitáskritika – a posztmodern után [html]

Max Scheler javaslatai a kanti szubjektum-probléma megoldására
A szubjektum mint szubjektivitások határértéke – a 20. századi francia filozófusok szerint
A személyiségelméletek hozzájárulása a szubjektum redefíniálásához
Végső búcsú a felvilágosodás nagy hagyományától?

VII.

A liberalizmus mint politikai filozófia [html]

A kérdés jelenkori megfogalmazása
A liberális politikai filozófia fogalmi „kemény” magja
Néhány pontosítás a liberális politikai filozófiában megjelenő, alapvető problémák megközelítésének módjára vonatkozóan

A demokrácia kérdése a neoliberalizmus és neokonzervativizmus nézőpontjából [html]

Demokrácia és piac
Az egyén vagy a névtelen
A liberális demokrácia meghatározása: a törvények kormányzása
Az állam szerepe

VIII.

A tolerancia: erkölcs és/vagy politika?! [html]
A kisebbségi jogok mint emberi jogok [html]
Következtetések [html]

Ugrás az oldal tetejére